A német gép- és berendezésgyártó vállalatoknak a kihívásokkal teli 2024-es évben sikerült nagyrészt megtartaniuk állandó munkavállalóikat. 2024 folyamán körülbelül 6800 munkahely (mínusz 0,7 százalék) szűnt meg. Összességében az év végén 1,02 millió munkavállaló dolgozott olyan vállalatoknál, ahol legalább 50 alkalmazott volt. „Ezzel a gép- és berendezésgyártás meg tudta tartani pozícióját, mint Németország legnagyobb ipari munkáltatója. Ez figyelemre méltó, mivel a gépgyártás termelése az előzetes adatok szerint az előző évben reálértéken 7,5 százalékkal csökkent. Ráadásul a gépgyártás már 2023-ban is – ha csak enyhe – termeléscsökkenést volt kénytelen elviselni” – kommentálta a munkavállalói mérleget Dr. Ralph Wiechers, a VDMA főközgazdásza.
A munkaerőpiac kilátásai azonban összességében továbbra is borongósak. Az olyan kifejező korai indikátorok, mint az ifo foglalkoztatási barométer vagy a legutóbbi VDMA konjunktúra-felmérés eredményei világosan mutatják, hogy a munkavállalói létszámcsökkentés a 2025-ös évben is folytatódhat. Óriási konjunkturális és strukturális terhek továbbra is különösen a tőkejavakat gyártókat, tehát a gép- és berendezésgyártást fogják sújtani. „Ez nem fog teljesen nyomtalanul elmenni a munkavállalói számok mellett” – mondja Dr. Wiechers.
A részmunkaidő továbbra is növekszik
Sok vállalat jelenleg bevált eszközökre támaszkodik a foglalkoztatás fenntartása érdekében. Ide tartozik a vállalaton belül egyénileg megállapított munkaidő-keretek használata, valamint az időben korlátozott rövid munkaidő. A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség becslései szerint a gépiparban októberben körülbelül 53.000 ember dolgozott rövid munkaidőben – növekvő tendenciával. A legutóbbi VDMA konjunktúra-felmérés szerint a gépiparban minden negyedik vállalat (27 százalék) a rövid munkaidő növekedésére számít a saját vállalatánál 2025 első félévében. További 58 százalék változatlan szintet vár. Ez azonban nem fogja tudni megakadályozni a további, remélhetőleg csak enyhe foglalkoztatáscsökkentést. Bár a vállalatok minden erejükkel azon lesznek, hogy a makacs szakemberhiány miatt ne csökkentsék állandó munkavállalóikat. A vállalatok többsége, 60 százalék, arra számít, hogy a kihívásokkal teli helyzet ellenére 2025 első félévében meg tudják tartani állandó munkavállalóikat.
Körülbelül egynegyedük azonban kénytelen lesz létszámcsökkentést végrehajtani. „Mennyire lesz ez tartós, és mennyit lehet később új munkavállalókkal kompenzálni, azt megbízhatóan nem lehet megmondani” – magyarázza Wiechers. „Kombináltuk a konjunkturális terheket és a mélyreható strukturális változásokat. A kihívás az, hogy értelmes foglalkoztatási és kompetenciát megőrző intézkedéseket hozzunk, miközben a strukturális átalakulást tompítjuk, de nem akadályozzuk. Mert a politikailag kívánt és támogatott ragaszkodás a sürgősen szükséges szakemberekhez, akik tartósan nem versenyképes feladatokban dolgoznak, végső soron minden résztvevőnek többet árt, mint használ.
Gyors reformok szükségesek a munkaerőpiacon
A munkaerőpiaci trendek ellenállására a következő szövetségi kormánynak gyorsan cselekednie kell, és foglalkoztatásvédelmi reformokat kell hoznia. Eddig ebből semmi nem látszik, panaszolja a VDMA főközgazdásza. Ezzel szemben a szociális biztosítási járulékok az év végén tovább emelkedtek, és már olyan magasak, mint a Hartz-reformok előtt. „A szociális biztosítók stabilizálásában a legnagyobb strukturális cselekvési szükség van. Mert a járulékok tovább növelik a foglalkoztatás költségeit. Közvetlenül negatívan hatnak a munkáltatók képességére, hogy megtartsák a munkavállalókat és új munkavállalókat alkalmazzanak” – hangsúlyozza Wiechers. Ezenkívül szükség van egy modern munkaidőtörvényre heti, nem pedig napi maximális munkaidőkkel, valamint érezhető bürokráciacsökkentésre, különösen a munkajog területén. „Mindenki egyetért abban, hogy meg akarjuk tartani az ipari középvállalatokat. Aki komolyan gondolja, nem riad vissza a munkaerőpiacon részben fájdalmas reformoktól!” – követeli Wiechers.
Forrás:
